Roborovszki hörcsög (Phopodus roborovskii)

Származása

 Meglehetõsen távolról, Oroszország Kínával és Mongóliával határos területérõl került Európába, majd hozzánk is. Eredeti lelõhelyén fõleg a sztyeppes, félsivatagos területeken él.

 Népszerûsége annak tudható be, hogy még a hörcsögök közt is õk fejlõdnek a legkisebbre, testhosszúsága maximum 7,5-9,2 cm, a farokhossza csupán 0,8-1,1 cm. Ezért minihörcsögnek számítanak.
Szemük és fülük a testükhöz viszonyítva nagyok és feltûnõek. Hátukat zsemlebarna, torkukat és hasukat fehér, nagyon finom tapintású szõrzet borítja. Ezzel a felszereléssel még a mínusz 15C fokot is túlélik. Származási helyükön föld alatti kotorékokban élnek, amelyek 30-50 cm-re van a földfelszíntõl, és két kijáratuk van.


 Májustól szeptember végéig szaporodnak. A nõstények 20-22 napig vemhesek. Egy-egy fialáskor 3-9 utódot hoznak a világra. Az átlagos alomszám 5-6 egyed.

 Méretük miatt terráriumi elhelyezésük igen szerény. Egy párnak elég 6-8 négyzetdeciméternyi alapterület.Talaja lehet finom faforgács, fûrészpor. Odút célszerû elhelyezni, gondolván esetleges szaporodásukra. Ennek akkorának kell lennie, hogy a nõstény és kicsinyei majd elférjenek benne.

 Nehezen szelídülnek, még a fiatal példányok is gyanakvók, félénkek. Nem nagyon kedvelik, ha kézbe veszik õket, nyugtalanná válnak, és minden áron szökni próbálnak. Annak ellenére, hogy ilyen tartózkodóak, nem harapósak!

Táplálkozásuk

 Köles, búza, napraforgómag, dió, mogyoró, zöld növények (zöldségek, gyümölcsök), aszalt gyümik, csipetnyi túró, sajt, egy-egy lisztkukac, szöcske, tücsök.